Napjainkban rengeteg szó esik az antioxidánsokról: szinte nincs olyan termék, legyen az akár egyszerű kézkrém, amelynek összetevői között ne szerepelne ez a kifejezés. Ennek ellenére sokan nem vagyunk tisztában sem a szó pontos jelentésével, sem azzal, mennyire fontosak ezek a vegyületek szervezetünk számára!

Az antioxidáns egy olyan anyag, amely megvédi szervezetünket és más dolgokat attól a folyamattól, amelyet oxidációnak hívunk. A legjobb példa erre a folyamatra, amikor a vas rozsdásodik, vagy a vaj megavasodik. Az oxigén, amely alapvetően szükséges az élethez, egy nagyon reaktív elem. A vassal tehát reakciója során rozsdát képez, és amikor a vajban lévő zsírt oxidálja, az megavasodik. Hasonló folyamat játszódik le szervezetünkben is. És minél idősebbek vagyunk, annál inkább hajlamosabbakká válunk az oxidációra - bizonyos értelemben testünk is rozsdásodni kezd. Minden, ami megelőzi vagy lassítja az oxidációs folyamatokat, antioxidánsnak minősül. Az antioxidáns alapvetően más vegyületeket véd az oxigénnel szemben.

Az antioxidánsszint-mérés kiváló állapotfelmérő módszer, amely akár az évenként javasolt kivizsgálási listába is felvehető. Korán jelzi, ha szervezetünk kimerült, kifogyott antioxidáns-tartalékaiból, ezáltal lehetőséget nyújt a korai beavatkozásra. Kezdetben az antioxidánsok hiányának nincsenek tünetei, vagy jellegtelenek: gyakori levertség, fáradékonyság, bizonytalan panaszok, amelyek hátterében nem találnak semmilyen elváltozást.

A LEGFONTOSABB ANTIOXIDÁNSOK

Az örök C-vitamin

A C-vitamin feltétlenül hasznos, ésszerű mennyiségben. Sokan azonban vagy túl sokat (ez a ritkább), vagy túl keveset (ez a gyakoribb) juttatnak szervezetükbe. Nőknek a napi adag minimum 75 mg, egyes szakértők viszont 200-at javasolnak. Szedhetjük tablettában, de nem nehezebb, ám finomabb és természetesebb, ha az ételeken keresztül tesszük. Egy csésze narancsjuice (82 mg) reggel, egy csésze brokkoli (116) este megoldja a C-vitamin szükségletünket. Ráadásul ezek más antioxidánsokat és rostokat is bőven tartalmaznak!

Sokat segít az E-vitamin

Nem eldöntött, hogy vajon az E-vitamin mennyire véd a szívbetegségektől, de valószínűleg van szerepe a megelőzésben. Csakúgy, mint az Alzheimer-kóréban és a vastagbélrákéban is. Napi adagja:15 mg. Megelőző hatás viszont csak 300-400 mg-os mennyiségtől várható.
Az E-vitamin főleg a telítetlen zsírsavakban gazdag ételekben, növényi olajokban, olajos magvakban, margarinban van. Ám 3-400 mg-ot csak tablettában tudunk bevinni a szervezetbe.

Fontos a szelén

A szelén bizonyítottan véd a rák néhány formájával (főleg a tüdő- és vastagbélrák) szemben. A sok szelént fogyasztó emberek körében 60 százalékkal kisebb az asztma kialakulásának kockázata.
Nőknek naponta minimum 55 mikrogrammra van szükségük. A rákmegelőző hatáshoz viszont 200 kell. De vigyázat: az ennél több viszont hajhullást, töredező körmöket és akár idegi problémákat is okozhat! Inkább „ételben" fogyasszuk, a dió, a tészta, a brokkoli, a búzakorpa, a tonhal, a csirke, a tej mind-mind jó szelén forrás.

Ismeretlen flavonoidok

Ez az antioxidáns még a C- és az E-vitaminnál is hatékonyabb a szívbetegségek megelőzésében. A teában található catechin valószínűleg rákellenes és csontritkulást megelőző hatású. Napi adagja viszont pontosan nem ismert, szakemberek 100-500 mg-ot ajánlanak. Egy csésze zöld tea 125 mg-ot tartalmaz.
A mintegy 4000 flavonoidból csupán alig néhányat ismerünk. Ezért ajánlják a minél változatosabb étrendet. A vörös bor, piros szőlőlé, tea, alma, oregánó, petrezselyem, aszalt szilva, bogyósok, csoki, de még a sör is tartalmaz flavonoidokat. Mivel a flavonoidok nem raktározódnak el szerveztünkben, folyamatosan fogyasztani kell ilyen ételeket!

A legalapvetőbb 5 antioxidáns az A és E vitaminok, amelyeket a szervezet raktározni is képes, a C-vitamin, amely nap mint nap pótlásra szorul, a csodaszernek tartott Q10, és a szervezet által csak kis mennyiségben igényelt szelén. Legutóbbiból ritkán alakul ki hiányállapot, mivel szelén szinte mindenben található.