Miért nevetünk egyformán egy rendőrviccen, egy irodalmi szójátékon és egy kisgyermek botladozásán – látszólag oly különböző dolgokon. Túl mélyről jövő, túlságosan ősi adománya ez az embernek. Ezért izgatta "már a régi görögöket is". Első kutatói a filozófusok, Platón és Arisztotelész voltak. A fő kérdés, amelyre a választ keresték: mi a közös forrása a nevetés oly különböző formáinak?

Biológus szemmel

A XIX. századtól a természettudósok is elkezdtek foglalkozni a témával. Az első kérdésük: hogy alakult ki a nevetés a fejlődés folyamán? Milyen evolúciós előnyt jelentett a nevetés megjelenése az embernek? Hiszen a kutatók többsége egyetért abban, hogy a humor, a szigorú értelemben vett tréfálkozás csak az ember sajátja. A magyar származású író, Arthur Koestler szerint a nevetés és a sírás az egyetlen emberspecifikus reflexjelenség. Kreatív reflex ez, mely alkotó tevékenység, a viccalkotás nyomán jön létre.
Darwin úgy látta, az állati játékos öröm az emberi nevetés fejlődéstörténeti előzménye. Ebből ered az a modern feltevés, amely szerint a nevetés fő feladata az, hogy jelezze, nincs szó komoly dologról, csak játszunk, "béke van".
Egy Hayworth nevű kutató szerint egy olyan hangjelzésről van szó, mely őseinknél eredetileg azt jelezte, hogy elmúlt a veszély, elment a ragadozó.
Mások pont az ellenkezőjét mondják: a nevetés gyökere az agresszív viselkedésformákban van. A fő érv itt az, hogy a nevetés hangadása hasonlít a főemlősök vészjelzéseire, hogy a nevetés és a vicsorítás szinte összetéveszthetők. Ha belegondolunk, néha valóban keskeny a határ a megnyugtató, illetve az ijesztő nevetés között.

Mit szól hozzá szervezetünk?

Már a század elején, mikor a célzott laboratóriumi vizsgálatok elindultak, nyilvánvalóvá vált a nevetés egyik legalapvetőbb biológiai tulajdonsága: olyan hatást kelt, mint egy ijesztés. Vészreakció-szerű, stresszes állapotot hoz létre.
Megnöveli a vérnyomást, a szívverés gyakoriságát, a stresszhormonok szintjét. A nevetés alatt, miként a vészreakciók során is, lecsökken a bőr elektromos ellenállása. (A hazugságvizsgáló gépek ugyanilyen vészreakciót, a hazugság vészreakcióját mérik.) Nő a fájdalomküszöb - egy adott ingert kevésbé érzünk fájdalmasnak. Olyan immunanyagok termelődnek, melyek által nő a szervezet ellenálló képessége. Az úgynevezett endogén ópiátok szintje is megnövekszik. Ezek azok az anyagok szerkezetükben, amelyek egyes kábítószerek - pl. morfin, ópium - hatóanyagaira emlékeztetnek, és amelyek a nevetéssel járó örömállapot létrehozásáért és a "fájdalomcsillapító" hatásért felelősek.